Értekezés a polgári kormányzatról, második értekezés: szereplők, idővonal és helyszínek
A Értekezés a polgári kormányzatról, második értekezés összes szereplője, az események sorrendje és a helyszínek – spoilerek nélkül. Mondd el, meddig jutottál az olvasásban, és csak azt mutatjuk meg, amit már ismersz.
- ÁdámAz uralkodók tekintélyének egyik lehetséges forrása, amelynek sem az apaság, sem az állítólagos isteni adomány nem ad érvényes alapot.Először a(z) fejezetben szerepel 1
- Sir Robert FilmerSzerző, akinek a politikai tekintélyről szóló fejtegetéseit a beszélő elutasítja, mert azok nem alapozzák meg a törvényes uralkodói hatalmat.Először a(z) fejezetben szerepel 1
- a népTermészettől fogva szabad és egyenlő emberek, akiknek beleegyezése alapozza meg a politikai közösséghez tartozást.Először a(z) fejezetben szerepel 2
- a törvényhozásBeleegyezéssel létrehozott testület, amely a polgári szabadságot szabályozó közös törvényeket alkotja.Először a(z) fejezetben szerepel 4
- szülőkAz anyák és az apák közösen gyakorolják a gyermekek irányításának átmeneti jogát, amíg azok képessé nem válnak saját cselekedeteik irányítására.Először a(z) fejezetben szerepel 6
- gyermekekSzüleik irányítása alatt álló fiatalok, akik az ész birtokában önállóvá válnak, de a tiszteletükkel egész életükben tartoznak.Először a(z) fejezetben szerepel 6
- a végrehajtó hatalomOlyan hatalom, amely akkor jön létre, amikor az emberek a védelem és a közjó érdekében a társadalomra ruházzák jogaikat.Először a(z) fejezetben szerepel 9
- Fejezet 1
A beszélő elutasítja az Ádámtól örökölt tekintélyt, és a politikai hatalmat a közjó szolgálataként határozza meg.
- Fejezet 2
Az érvelés az ész által szabályozott természetes szabadságra és egyenlőségre hivatkozik, és a politikai közösséghez tartozást a beleegyezésre alapozza.
- Fejezet 3
Az érvelés megkülönbözteti a közös bíró nélküli állapotot a jogtalan erőszak által előidézett háborútól.
- Fejezet 4
Az érvelés meghatározza a törvényes szabadságot, és elutasítja, hogy valaki beleegyezzen az abszolút rabszolgaságba.
- Fejezet 5
A beszélő kifejti, miként teremt a munka magántulajdont, a pazarlás és mások megfosztásának tilalmával.
- Fejezet 6
Az érvelés különválasztja az átmeneti szülői irányítást a politikai uralomtól, valamint az élethosszig tartó tiszteletet az élethosszig tartó engedelmességtől.
- Fejezet 7
A politikai társadalom akkor jön létre, amikor az egyének átengedik a közösségnek a saját ítélkezés és büntetés jogát, amely közös törvények alapján működik.
- Fejezet 8
Az érvelés a politikai közösségeket a beleegyezésre alapozza, és megmagyarázza, miért fogadják el tagjaik rendszerint a többség döntéseit.
- Fejezet 9
Az emberek azért lépnek politikai társadalomba, hogy megbízható törvényekhez, pártatlan bírákhoz és a tulajdonukat védő erőhöz jussanak.
- Fejezet 10
Az érvelés aszerint különbözteti meg a demokráciát, az oligarchiát, a monarchiát és a vegyes kormányzatokat, hogy kinél van a törvényhozó hatalom.
- Fejezet 11
A törvényhozó hatalom közbizalomként jelenik meg, amelyet a fennálló törvények, a közösség megőrzése és a beleegyezés korlátoz.
- Fejezet 12
Az érvelés különválasztja a törvényalkotást a folyamatos végrehajtástól, és megmagyarázza, miért marad rendszerint egy kézben a végrehajtó és a külügyek intézésére szolgáló hatalom.
- Fejezet 13
A nép megtartja a jogot, hogy visszavegye a hatalmat, ha a törvényhozás megszegi a belé vetett bizalmat.
- Fejezet 14
A végrehajtói mérlegelési jogkör csak akkor indokolt, ha előre nem látható szükséghelyzetekben a közösség javára kell cselekedni.
- Fejezet 15
Az elbeszélő megkülönbözteti a szülői gondoskodást, a beleegyezésen alapuló politikai tekintélyt és az igazságos háborúból fakadó despotikus hatalmat.
- Fejezet 16
Az érvelés tagadja, hogy a hódítás önmagában törvényes kormányzatot hozna létre, vagy kötné az ártatlan embereket és leszármazottaikat.
- Fejezet 17
A felhatalmazás nélkül uralkodó nem tarthat igényt engedelmességre, hacsak a nép szabadon bele nem egyezik hatalma megerősítésébe.
- Fejezet 18
Az érvelés a zsarnokságot a magáncélokra használt hatalomként határozza meg, és megengedi az ellenállást a jogtalan erőszakkal szemben.
- Fejezet 19
Locke kifejti, miként veszíthetik el az uralkodók a hatalmukat a bizalom megszegésével, és miként hozhat létre a közösség helyettük új intézményeket.
A további részek csak akkor jelennek meg, ha már elolvastad őket.

3 hónapig ingyen
Szerezd meg ingyen a teljes összefoglalót: Második értekezés a polgári kormányzatról
- Több mint 200 000 klasszikus e-könyvként és 15 perces összefoglalóként, nyomtatva és nagybetűs kiadásban önköltségi áron
- Akár 5 olvasó az otthonodban, egy csomaggal

Ma 15 perces összefoglalók, az e-könyvek és hangoskönyvek a könyvek megjelenésével egy időben, a nyomtatott könyvek pedig — nagybetűs kiadásban is — önköltségi áron.
Kezdd ingyenVissza a(z) Értekezés a polgári kormányzatról, második értekezés tanulási útmutatójához · Kvíz és tanulókártyák


















